Íróvá születtem

A hétvégén íróvá születtem.

Bevallom, tiltakoztam ellene. Nem akartam én ezt. Oké, irogatok, talán nem is rosszul. De hogy én író legyek? Az írók nagyok, nagyszerűek, és pompázatosak. Az írók csodákat művelnek, megjáratják velem a mennyet és a poklot, de legalábbis megmozgatják a rekeszizmomat.

Most már tudom: a bal agyféltekémet néha el kell küldeni pihenni. Ne ugráljon folyton, ne racionalizáljon, ne tartson mindig két lábbal a földön. Szabad fél lábra állni, és meglegyinteni a szárnyaimat.

Hogy hogyan történt mindez?

A jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamon nem vacakoltunk, nem hókusz-pókuszoltunk, csak nekiültünk, és csináltuk. Rengeteg gyakorlatot végeztünk, és még több gyakorlati jó tanácsot kaptunk.

Találtam egy kapcsolót, ami most már könnyen elindítja a két agyféltekém összekapcsolását. Egy pofonegyszerű, mindennapos dolgot, amiről most tudatosodott bennem, hogy milyen erőket mozgat meg bennem. Találtam támogató energiát, remélem, a tanfolyami társakat nem veszítem el, mert nagyszerű embereket ismertem meg. A pozitív, megerősítő légkör nagy erőket mozgatott meg mindannyiunkban.

Egy baj azért akadt ezzel a tanfolyammal... Nagyon beindult a fránya jobb agyféltekém. És most dolgozik!

Azt hiszem, sokat kell a közeljövőben dolgoznom, írnom, melóznom, hogy mindazt a folyamatot, ami elindult a hétvégén, meg tudjam osztani mindenkivel.

Sok a dolgom. Hiszen tudod:a hétvégén íróvá születtem.