Kreativitás kontra szakértelem?

A szakértő egy szemüveges alak, aki unalmasan beszél és bár nagyon ért valamihez, valójában semmit se tud megoldani. A kreatív személy ellenben a semmiből teremt univerzumot, géniuszának nincs szükség száraz ismeretekre, mert úgyis ráérez a megoldásokra. Tényleg ilyen messze lenne egymástól szakértelem és kreativitás? Vagy ez mégsem ilyen egyszerű?

Annyi misztikum lengi körül a kreatív embert, hogy az sokszor már bosszantó. Igen, nem egyszer maguk a valóban kreatív személyek keltik ezt a fölösleges nimbuszt. Van, hogy maga az alkotó se érti, csak valóban megérzi, hogy mi vezet el egy probléma kreatív megoldásához. És tényleg, nem kell érteni ezt a folyamatot, de tudni kell, hogy a semmiből senki, még a legnagyobb lángelme se teremt egy egész univerzumot.

Valójában a kreativitás egy olyan tulajdonság, amit nagyon sok tényező határoz meg.
Ezek egyike pedig nem más, mint egy bizonyos fokú szakértelem, szaktudás.

Igen, jól hallottad, a kreatív alkotáshoz nagyon is szükséges a szakértelem.

Ide kattintva letölthetsz 25 olyan kreatív tippet, amit könnyedén becsempészhetsz a mindennapjaidba!

A sors úgy hozta, hogy már többször volt alkalmam költözködni, és - persze - lakást felújítani. Az első ilyen alkalommal találtunk rá Béla bácsira, a burkolóra. Béla bácsi nagyon sokáig forgatta a járólapokat, majd roppant gyorsan és precízen pakolta le őket. Az eredmény: egy gyönyörű, szemnek szép, arányokat követő, teret tágító módon lerakott kövezet. Élmény volt az előszobába lépni, a konyhában főzőcskézni.

Természetesen a következő alkalommal is Béla bácsit szerettük volna megkérni a burkolásra, de ő már sajnos, nyugdíjazta magát, nem vállalt több munkát. Helyette jött két fickó, akik elvállatak mindent: a festést és a tapétázást, sőt még a gipszkarton térelválasztó elkészítését is. Jó ötletnek tűnt, mivel úgy gondoltuk, így a pár négyzetméternyi felújítás gyorsabb lesz, nem kell megvárni az egyik munkás levonulását, a másik érkezését, hanem folyamatosan, egy kézben haladhat a munka. Nos, az eredmény siralmas lett. Az még hagyján, hogy a járólapokat össze-vissza pakolták le, és a logikus mintát se követték. De naponta háromszor felhívtak minket valamilyen problémával: nem tudták, melyik lap hová való, nem értették, miért kell más színű fúga, gondot jelentett az aljzat egyenetlensége. Szinte folyamatosan felügyelni kellett őket, nekünk, akik szerettünk volna a saját munkákkal törődni. A csúcs az volt, amikor a férjemnek haza kellett ugrania, mert már két órája nem boldogultak a szerintük túl kemény járólap elvágásával. A férjem tíz perc alatt megmutatta nekik azt a technikát, amivel aztán precízen le lehetett szabni a megfelelő méretre a lapokat.


Nyilvánvaló, hogy az utóbbi két fickó csak egy dolognak volt híján: a szaktudásnak.

Nem biztos, hogy ők a hibásak, el tudom képzelni, hogy az a képzés, amit kaptak volt ilyen végtelenül leegyszerűsítve. Megtanulták ugyan, hogyan kell lerakni egy négyzetrácsra egyszerű, négyzet alakú lapokat, egyféle rögzítéssel. De senki nem mondta el nekik - és ők maguk se vették a fáradtságot ahhoz, hogy ellessék mástól -, hogyan kell bonyolultabb feladatokat megoldani, hogyan kell szépen vágni a csempét egy gázvezeték körül, hogyan adja ki az egész mintát a rész... És még sorolhatnám.

Béla bácsi mestere volt a szakmájának. Ahhoz, hogy gyönyörűen, kreatívan rakja le a járólapokat, nem csak átlátnia kellett az egész feladatot, nem csak ötletesen kellett gondolkodnia. Kevés lett volna az is, ha megálmodja a minták és színek ritmusát. Azonban a kisujjában volt az a szaktudás, amivel szép formára tudta vágni a lapokat, megfelelően dolgozta be a fúgát, finoman és precízen alakított ki mindent.
Béla bácsi nem zárkózott el semmilyen ötletünktől, és kíváncsian nézegetett mindenféle katalógusokat, ahol új trendek szerint mutatták be a burkolást.


Ahhoz, hogy kreatívan tudj alkotni, nem elég tehát ötletesen gondolkodni. Nem elég, ha jó a fantáziád, vagy képes vagy új felvetésekkel előrukkolni. (A legtöbben ez utóbbival azonosítják - tévesen! - a kreativitás fogalmát.)

Ahhoz, hogy valóban kreatív személyiség legyél, szükséged van az adott probléma szintjének megfelelő szintű szaktudásra.

Képzeld el, hogy az agyadban a megszerzett tudás úgy helyezkedik el, mint egy-egy kirakós darabka. Egy kis ismeret erről, egy kicsi amarról. Amikor egy feladatot próbálsz megoldani, ezeket az ismereteket ugyanúgy forgatod-illeszted össze, mint a kirakósnál az egyes részeket. De ha hiányzik az 1000 darabos kirakós egy darabkája, akkor hiába illeszted össze a másik 999 darabot, soha nem lesz teljes a kép.

Ezért a tanulás, tudás, önképzés, új ismeretek beszerzése mindig bővíteni fogja a kreativitásodat.

Nincs tehát a semmiből teremtő géniusz, mert a legzseniálisabb ember is felhasználja korábbi tudását az új megalkotásához. A szakértelem nem ellentéte a kreativitásnak, épp ellenkezőleg! A tudás a kreativitás egyik alappillére. És az unalmas, száraz, bármit megoldani képtelen illető? Nos, ő valójában nem tudós, csak tudálékos. A valódi tudós nem ilyen.


Szeretnél egy új szakmát tanulni? Szeretnéd rendezni az eddigi tudásod, úgy, hogy közben a kreativitásod is új szárnyakat kap? Kattints ide, és jelentkezz a jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamra!